Április 1.,szerda

Hát igen bolondok napja. Őszíntén bevallom én nem nagyon szeretem szivatni a tanárokat de egyszer élünk nem?
Na de inkább kezdem az elején.
Reggel vidám ruciba öltöztem.
Mikor felmentem a terembe csönd volt. Sehol senki. Mikor odamenem a padomhoz láttam, hogy valami bele van rakva. Egy papír. Ez állt rajta: „Figyi akár lány vagy akár fiú gyere le a fiuöltözõbe. A papírt rakd el ne mutasd meg senkinek és ne beszélj senkivel. Csak egyenesen gyere le.“
Meg csináltam amit írt a papír. Bementem a fiúöltözõbe. Hát mit látnak szemeim. Jé az osztályom. Odamentem a lányokhoz akik beszélgettek:
- Mi folyik itt?-kérdeztem.
-A fiúktól kérdezd-oké Liza.
Odamentem a fiúkhoz akik lázasan tervezgették a mai "programot ":
-Fiúk! Mi folyik itt?
És ekkor belépett az öltözõbe Marci egy kulcsal(?) aztán ránk zárta az ajtót(!).
-A feladat teljesítve-mondta aztán összepacsizott Petivel.
-Milyen feladat?-kérdeztem.
-Kiraktunk egy táblát az ajtóra. Idézem: „Karbantartási gondok miatt zárva ”-aztán röhögve összepacsizott Tomival.
-Ez kész-mondtam de én is elröhögtem magam- és most mit fogunk csinálni?-ekkor hallottam egy hangot a hátam mögül.
-Talán társasozunk?-Levi lépkedett felénk négy doboz társasjátékkal.
-Ti tényleg mindenre gondoltatok -mondtam megdöbbenve.
-Ugye?-mondta röhögve Marci. Hát persze a fõkolompos.
-De ma is lesz itt tesi óra nem?
-Jaj Zsófi-ciccegett ♥Peti♥-ilyen amatõrnek gondolsz minket? Természetesen erre az ajtóra is kiraktunk egy ugyanilyen táblát.
-Hát fiúk minden elismerésem-erre õk meghajoltak(?). Hát jó õk tudják- Hé kaja van?
-Basszus-és kész. Mindenki elröhögte magát.
-Hát mindenkinek van tízóraija?
-Mindenkinek.
-Akkor tartalékolunk. Meddig is?- fordultam a fiúkhoz.
-Egészen pontosan fél kettõig-kérdõn néztem Marcira ezért megmagyarázta-akkor ér vissza az igazgató az iskolába-oké így már értem. Tehát még azelõtt kimegyünk mielõtt még az igazgató érne ide.
-Mit játszunk?- kérdezte Levi.
És hát ez így ment röhögéssel hatalmas gyomorkorgásokkal együtt egészen fél 1-ig amikor igyanis a rengeteg dörömbölés után(lapítottottunk mint a sír) meghallottunk egy igen mérges hangot. Jaj ne! Mindenki összerezzent. Az igazgató. Mindenki kérdõn Marcira nézett aki meg fogta a telefonját és meg nézett valamit.
-Basszus-de ez már nem volt vicces. Mindenki jéggédermedve ült és várta a választ. Marci suttogva folytatta- elnéztem. Fél 2 helyett fél 1 kor jött vissza az igazgató.
Mindenki rémülten ült és halgatott.
-5.c utoljára mondom gyertek ki azonnal. Tudom, hogy bent vagytok.
Síri csönd.
-Pszt. Marci. Mit csinálsz?-szóltam mert közben õ elõvette a laptopját és lázasan pötyögni kezdett rajta.
-Megpróbálom feltörni a suli biztonsági kameravrendszerét. Furán néztem rá ezért folytatta-hogy tudjuk hogy mikor tiszta a terep és szökhetünk ki. Hé minden nyomot tüntessünk el és fejlõdjünk szabájos sorokba.
Mindenki úgy tett ahogy mondta. Kis idõ mulva elkezdett instrukciókat adni.
- Hé most gyorsan. Peti te zárd az ajtót.
És kiszöktünk.
-Most hova fogunk menni?
-Mivel nálunk négyig nincs otthon senki ezért hozzánk-mondta Tomi.
Tök jó volt a nap. Viszont fél háromkor hazamentünk.

Otthon a szobámban úgy tettem mintha tanulnék de közben zenét hallgattam és azon elmélkedtem hogy ma milyen jól nézett ki a ♥Peti♥.
Késõbb amikor már eleget "tanultam" hátramentem a kettbe és gyakoroltam a táncórámra.